2013. február 7., csütörtök

Kurbli metál!

Nem csak szövegeltünk, pakoltunk, zenéltünk és persze jól éreztük magunkat a Hóóórukk ideje alatt, hanem mindezt meg is örökítettük. Az együtt töltött öt napról Varga Matyi kollégánk készített egy kitűnő videót, ezzel szeretnénk elbúcsúzni tőletek és megköszönni a figyelmeteket. Búcsúnk persze nem végleges, hiszen jövőre újra Hóóóruk!


2013. február 6., szerda

Hóóórukkk fíling a Punnany Massiffal

Végig dokumentálta a Punnany Massif legénysége a Hóórukkon töltött időt, és ahogy az előző interjúnkból már kiderült, a zenekar tényleg mindenhol ott volt. A Punnany videónaplójának első részét itt találjátok, alant meg következzen az újabb videó. Jövőre pedig újra Hóóórukk!


„Mindenhol ott vagyunk” - interjú a Punnany Massiffal


Teljesen kihasználta a hely adta lehetőségeket a Punnany Massif, akiket a Hóóórukk utolsó estéjén ügynökségünknek hosszabb üldözés után a bowlingpályán sikerült elkapnia.. Két gurítás között az együttes énekesét, Meszit (Meszes Balázs) kérdeztük a wellness áldásos hatásairól és a havasokban készülő új Punnany lemezről.


ZENügynökség: A többiek szerint igazi őstehetség vagy a bowlingpályán, gondolkoztál esetleg bowlingjátékosi karrierben?

Meszi: Életemben először bowlingozom, de előtte játszottam már hasonló típusú játékkal, mint például a teke.



Fotó: Varga Mátyás

ZENügynökség: Milyen érzés egy rendezvényen nem csak fellépőként, hanem aktív résztvevőként is szerepelni?

Meszi: Elég jó érzés benne lenni, bár én előre tudtam, hogy így lesz, hiszen a kis bandánk ilyen: Amilyen lehetősége adódik, abban kipróbálgatja magát.Wellneseztünk, snowboardoztunk, mindnenap csináltunk valamit. A mai napon például felfedeztük, hogy bowlingpálya is van.

ZENügynökség: Igaz a hír, hogy mindemellett még stúdiózási munkálatok is zajlanak?

Meszi: A Hóóórukk ideje alatt is végig foglalkozunk a zenekar készülő lemezével. Sikerült összeraknunk egy jó minőségű stúdiót az egyik szobában, ott készítettünk felvételeket, amelyeket majd később fel tudunk használni.Napi 4- 5 órát ott voltak a srácok felváltva. Akármit csinálunk, fürdünk, síelünk, utána megyünk vissza dolgozni.

ZENügynökség: Elég szokatlan közegnek tűnik ez egy lemezfelvételhez, mennyire más itt dolgozni, mint a stúdióban?

Meszi:Vannak problémák, sokszor átjáróházként működik az apartman. Ismeretlen arcok, akikkel este találkoztunk, és minden bizonnyal ezer fokon izzott akkor a barátságunk, beköszönnek nappal, amikor ott ugye munka folyik. Kicsit nehéz így dolgozni, de szerintem hallható lesz, hogy sikerült jó dolgokat csinálni.


ZENügynökség: Ezek szerint meglehetősen tartalmasan telnek a napjaitok, mégsem tűnt úgy hogy elfáradtatok volna a koncertre. Hogyan érezted magad a színpadon egy igen fárasztó nap után?

Meszi: Updateljük magunkat, pont azért mert wellnesseltünk. Jön az a kis adrenalin amit átfordítunk pozitív energiába aztán a koncerten kiadjukk a közönség felé.Jól éreztem magam. Legutóbb az óévben koncerteztünk így együtt, felvettüka ritmust, mindneki egy kis melegítőt vett magához, és ráhangolódtunk. A rozsdás szerkezetek beindultak, és tök jó hangulata lett szerintem az egész estének.


Fotó: Varga Mátyás

ZENügynökség: Úgy lubickoltok itt a Hóóórukkon, mint a hal a vízben. Mennyire érzitek magatokénak ezt a rendezvényt?

Meszi: Mindenhol ott vagyunk, körülbelül olyan, mintha ez a hely a miénk lenne.(nevet)
Egyetlen hátránya van: vannak faktorok, amikor idő és térvákuumba kerülsz, amikor egyszerűen nem tudsz időben elindulni bizonyos helyekről. De ezt el kell fogadni és benne pörögni.

Szöveg: Papp Zsófia

2013. február 3., vasárnap

Endi a havasokban

A 30y szólógitárosa hű volt bátor terveihez, és a koncertjüket követő reggelen nekivágott a Chopoknak, ahol hála a Hóóórukk türelmes síoktatójának, Samunak, némi viszontagságok árán beletanult a síelés rejtelmeibe. Örömmel jelentjük, hogy a vikingnek álcázott zenész maradandó egészségkárosodás nélkül  megúszta a kalandot. Bár egyes rossznyelvek szerint Endi a koncert előtt nem mert kockáztatni, szerintünk biztos, hogy hős a srác. Tekintetéből egyszerre sugárzik az elszántság és elégedettség.


2013. február 2., szombat

Szédítő magasságban a 30Y a Hóóórukkon


Hosszú időre utolsó zajos koncertjét adta a 30Y a Hóóórukkon, ahol Gradvolt Endi a síelés alapjaival is megismerkedett. A mecseki sétányokból a havasokba szabadult zenekar három tagjával (Endi, Zaza, Zoli) beszélgettünk a hegyélményről, a 30Y idei évéről és az összecsúszás rejtelmeiről.

ZENügynökség: Síeltek is a zenélés mellett?

Beck Zoli: Azt hiszem, erre Endi tudna leginkább válaszolni.
Gradvolt Endi: Véletlenül kiderült, hogy holnap a zenekarból egyedüliként megpróbálkozom a síeléssel.. Azóta mindenki ezzel üldöz, így meglepetésként ért hogy az interjú első kérdése éppen ez. Holnap tizenegy órakor fogok nekiállni a lábam eltörésének, egy Samu nevű oktatót kell keresnem piros kabátban, ennyit tudok.

Fotó: Faluvégi Adrienn

ZENügynökség: Milyen érzés itt lenni?

(Kollektív hangos nevetés)

ZENügynökség: Térjünk át a ma estére. Most adtátok jó ideig az utolsó hangos koncerteteket, legalább nyárig csak Szentimentálé fellépéseitek lesznek. Milyen volt belülről az utolsó „Antiszentimentálé”?

Beck Zoli: Ez vagány kérdés és szerintem elképesztően provokatív, főleg egy olyan puhány országban, mint a miénk, ahol most nem is vagyunk ott...(nevet) Erről a Négy szoba című nagyszerű film egyik jelenete ugrik be, amikor a kamera veszi az egyébként konszolidált családot, Antonio Banderast a feleségével, amint hazaérnek, mögöttük pedig lángol a szoba, egy halott drogos nő fekszik a háttérben, a gyerekek tök készen vannak, és így tovább. No, körülbelül azt csináltuk meg egy percben így hirtelen. Szóval így éltük meg az idei évnek ezt az utolsóját. Önmagában tök érdekes egy zenekar számára, mikor beleáll valami olyasmibe, amit addig még rutinszerűen soha nem csinált. Minden évben volt néhány Szentimentálé, de több soha. Most viszont gyakorlatilag egy teljes évadot fűzünk fel arra, hogy alkalmi társulatként működve létrehozzunk valamit, amiben ugyanúgy megmaradnak egy zenekarnak a saját identifikációs elemei. Minket nem lehet teljesen megrendezni, sosem lehet tudni mi lesz végül az adott este kifutása, és közben mégis olyanok leszünk picit mint egy színházi társulat. Ez borzasztóan izgalmas, és most hogy kicsit rábutultunk a Turné című filmre, azt is mondhatnám, hogy az idei évünk az 10 ezer kilométer és 30 előadás, gyerekek. Szóval nagyjából ez van, azzal a különbséggel, hogy ezeket nem hakniként éljük meg, hanem minden egyes koncerten mindannyian teljes jelenvalóságban vagyunk a színpadon, és ez így igazi energiavámpír élmény.

Fotó: Faluvégi Adrienn

ZENügynökség: És mit gondolsz, ez a produkció bevonz majd más jellegű közönséget is, mint a meglévő rajongótáborotok?

Beck Zoli: Hát hogy bejönnek-e, nem tudom.(nevetnek)

ZENügynökség: A Mecseki sétányok után milyen érzés itt lenni az igazi hegyek között?

Beck Zaza: Átadom az Endrének a szót, ő az aki lecsúszik.
Gradvolt Endi.: Most erre komolyan válaszoljak? Én, mint panelgyerek, aki a negyedik emeletnél magasabbra még nem jutott, lenyűgözve szemlélem azt, hogy országhatárainkon túl - ahol most nem vagyunk otthon - módomban áll elkövetni olyan hatalmas lecsúszásokat mind fizikailag, mind egzisztenciálisan, mind lelkileg, majd felemelkedéseket amelyekből a Szentimentálé egész évadát is tudom majd támogatni. Szóval újra felépítem magamat, ennek lesz metaforája a holnapi korábban már említett találkozásom Samuval tizenegykor a hegyekben. (kollektív nevetés)

ZEN: Inkább szétcsúsznátok, vagy össze?

Beck Zaza: Én inkább össze.
Beck Zoli: Az egyik részét teljesítettük is, az már nincs benne Dévényi Tibi bácsi kívánságkosarában, mert az már megtörtént, úgyhogy az összecsúszás lesz a miénk.

Szerző: Papp Zsófia

Hócsata Punnany módra

A ma esti fellépők már becsúsztak a Hóóórukkra, az Eosin Ghetto, és a Punnany Massif zenekarok ki is élvezik a helyszín adta lehetőségeket, mint ahogy ez a mellékelt ábrákon is látható.


A Punnany Massif hangulat:



Az Eosin Ghetto rezidencia:
Fotó: Varga Mátyás

Elindult a Hóóórukk blog


Sziasztok! A ZEN médiakülönítmény jóvoltából  a Hórukk blogon mától élesben követhetitek, hogy mi történik a Hóórukkon! A chopoki síparadicsomban van egy hely, ahol ilyentájt az élőzene, és a téli sportok kéz a kézben járnak. A síelők kitűnő magyar  zenekarok koncertjeire járnak, a zenekarok pedig síelni. A zenei felhozatal és a sípálya kombinációja a garancia ahhoz, hogy csak boldog arcokat lássunk. A színpadon az Anima Sound System, 30Y, Punnany Massif, és az Irie Maffia csokor mellé olyan csemegék járnak, mint az Eosin Ghetto, a Magidom, és a Rokokó Rosé. A táj szépségéről ízelítőként álljon itt a lenti kép
Kontent hamarosan, addig is kövessetek minket facebookon ITT, a Twitteren pedig ITT.

Fotó: Stemler Miklós